Szuki még mindig eszeveszettül ugrál, amit lassan jó lenne megfékezni, és abbahagyhatná végre. Anyu ma azt mondta, hogy valamit kezdeni kell vele, mert mindig átszökik a szomszédba, és bandázik, meg ilyenek. Félő,hogy kimegy az utcára, és valaki elcsalogatja, meg ilyenek. Hogy ezt megelőzzük, szegény egész nap a kennelben kuksol, és vonít. Annyira megsajnáltuk. Anya erre kitalált egy módszert. Az egész annyiból áll, hogy a kerítés különböző pontjaira érzékelőket szerelünk fel, tehát ha a kutya nekiugrik a kerítésnek, akkor egy kicsit megszúrja őt az elektromosság, és sípol a nyakörvére szerelt bigya. Sajnos ezt meg kell tennünk annak érdekében, hogy a kutya egész nap kinnt lehessen az udvaron. Ja, és ha beköszönt a hidegebb idő, akkor beengedjük a lakásba is.:D

Szofi nyuszikának nemi problémái vannak, ugyanis ő szerintem baknak képzeli magát, mert a saját lányát "zaklatja". Értitek hogy értem, ugye? Luluka szegény pedig terrorban van, de muszáj lesz összeszoktatni őket végre. Állítólag, ha ilyenkor szétválasztom őket, azzal semmire sem megyek. ha újra próbálkoznék a széttválasztás után, és neadjisten összezárnám őket, akkor az egész kezdődne előröl. Tehát most mind a 4 nyúl együtt marad, és slussz passz.

A macskák pedig dögök. Mondjuk ezt mindenki tudja. Anya már nagyon utálja őket, de nincsen szíve elereszteni őket messze innen (mert ha a közelben engedi őket útjukra, akkor visszatalálnak). Tehát várunk, hátha anyjuk elüldözi őket, és beeszik magukat máshová. Mondjuk én szeretem őket, de az senkit sem érdekel...:c Az anya cica pedig ma beszökött hozzánk, tehát én grabancnál fogva kihajítottam az ajtón. Igen, ilyen vadállat vagyok. Morgott is rám, de ez van. Nem vagyok állatkínzó, de másként soha sem tanulja meg.

Tehát ez egy teljesen átlagos nap volt.